Egy elmés cselekedet.
Egy vitéz katona, kit Mátyás király
hadakozásaiban gyakran felhasznált, a mikor meghallotta, hogy háború ütött ki Mátyás
király és Frigyes római császár között, mely utóbbinak
valamikor régebben esküvel ígérte, hogy háború
esetére, bárhol lesz is, visszatér hozzája, - arra kérte a királyt, egyezzék bele, hogy a
császárhoz visszamehessen, - ő vissza akar menni.
Mikor először járt a királynál
kérelmével, ez egy kissé keményen bánt vele, s így szólt
hozzá: “Nem tisztességes dolog, hogy ha valamely
katona háború idején odahagyja azt, a ki őt béke idején eltartotta. Mert ugyan kicsoda
költekezik béke idején oly katonákra, a kiknek háborús időkben semmi hasznát sem fogja venni?” A
katona erre azt felelte, hogy esküvel erősített ígérete készteti a távozásra, ezt pedig a
király engedelmével, semmi körülmények között sem akarja megszegni. Ezen szavak meggyőzték a
királyt, a katonát sok szép ajándékkal halmozta el és úgy küldte vissza a császárhoz; és
mindenki előtt dicsérte a katona cselekedetét mert az esküt a magánérdeknél, sőt a király
barátságánál is többre kell becsülni.
Forrás: Galeotto Marzio könyve Mátyás királyról
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése