Néptalányok...

Hogy írnád le egy betűvel ezt a szót: Izsák?

Mondások...(22)

Nem tesznek tojást kővel egy zsákba.

Regula...

AZ ÖNTELT KOCSIS

Yan Zi, Qi tartomány miniszterelnöke kikocsikázott a hintóján. A kocsis felesége a kapuban állt, látta, milyen öntelten ül a férje a hintó bakján, a négy ló gyeplőjét fogva.

Amikor a kocsis hazament, a felesége kijelentette, hogy elhagyja.

A férje megkérdezte, miért.

- Yan Zi miniszterelnök - válaszolta a felesége. - Ismerik szerte az egész országban. Amikor kikocsizott, láttam, amint gondolataiba merül. Nem volt benne semmi nagyképűség. Te meg kocsis vagy csak, és mégis nagyra tartod magad, öntelt vagy. Ezért megyek el tőled.

Ettől fogva a kocsis szerényebben viselkedett. Amikor Yan Zi egy alkalommal arról érdek­lődött, mi az oka a hirtelen változásnak, a kocsis megmondta az igazat. Yan Zi ennek hallatán állami hivatalt ajándékozott neki.

Mondások...(21)

Az elefánt ugyan nem látja a szúnyogot saját hátán, de észreveszi a másikén.

Mondások...(20)

Két lábra nem lehet sántítani.

Mondások...(19)

Kinek fejszéje van, fát is talál.

Birtoklevél...

Egy Song tartományba való férfi, sétája közben, elveszített birtoklevelet talált az út mentén. Hazavitte és elrejtette a házában. Titokban egyre a birtoklevélben felsorolt értékeket számol­gatta.

- Ha te tudnád, milyen gazdag ember lettem! - dicsekedett a szomszédjának.

Mondások...(18)

Ha házat veszel, megveszed a szomszédokat is.

Szómagyarázat...

Dogma: az, aminek még az ellenkezője sem igaz.

Szómagyarázat...

Karmatörvény: Mindig az a kő repül feléd, amit te dobtál el; valahol, valamikor, valakinek, valamiért...

Szómagyarázat...

Gasztronómia: Régen voltak, akik böjtöltek, voltak, akik zabáltak, ma ez a kettő együtt van.

Mondások...(17)

Mások hibáit nagy betűkkel írják.

Váltás...

Ha az igazság kellemetlen számunkra, akkor hazugságnak kezdjük el nevezni.

Bűn...

... az, ha hazudunk, de a legnagyobb erkölcsi fertő az, ha tudjuk, hogy hazudunk, és mégis hazudunk.

Mondások...(16)

Aki bújik, ne köhögjön.

Platánfa...

Egy ember kertjében kiszáradt a platánfa. A szomszédja ezt mondta neki:

- Kiszáradt fa szerencsétlenséget hoz. Jobban tennéd, ha kivágnád.

Amint az ember kivágta a fát, a szomszéd nyomban kérlelni kezdte, adjon belőle valamennyit tűzi­fának.

„A szomszédnak tűzifára volt szüksége” gondolta a kiszáradt fa gazdája mérgesen. „Ezért vágatta ki velem a fát. Eddig jó szomszédok voltunk, de most túljárt az eszemen, ezt nem hagyom annyiban.”

Ösvény...

TÚL SOK ÖSVÉNY

Yang Zi mester szomszédjának elkóborolt a báránya, kiküldte hát összes emberét a bárány kere­sésére, és megkérte Yang Zi szolgáját, tartson ő is velük.

- Micsoda! - rikácsolt Yang Zi. - Ennyi emberre van szükséged, hogy megkeress egy bárányt?

- De hisz annyi ösvény van itt, ki tudja, merre ment - magyarázkodott a szomszéd.

Amikor a szolga visszatért, Yang Zi megkérdezte:

- No, megtaláltátok a bárányt?

A szolga azt felelte, nem. Akkor Yang Zi megkérdezte, hogyhogy nem tudták megtalálni.

- Túl sok az ösvény - felelte a szolga. - Egyik ösvény beletorkollik a másikba, nem tudtuk eldönteni, melyiket válasszuk, így aztán visszafordultunk.

Yang Zi gondolkodóba esett. Hosszú ideig nem szólt semmit, egész nap el se mosolyodott.

Tanítványait meglepte a viselkedése.

- Egyetlen bárány nem a világ - vigasztalták mesterüket -, meg aztán nem is a tiéd volt. Miért lettél hát ilyen szótlan és komor?

Yang Zi nem válaszolt, és tanítványai tanácstalanok voltak. Egyikük, Mengsheng Yang meg­próbálta kifejteni, mi játszódhat le a mesterben.

- Ha túl sok az ösvény - mondaná a mester -, az ember nem találja meg az elkóborolt bárányt. Ha egy tanítványnak túl szerteágazó az érdeklődése, elaprózza az idejét. Minden tudás ugyan­azon forrásból ered, de a tudáshoz sokféle módon lehet eljutni. Ha tévútra lépsz, csak úgy kerülhetsz a helyes ösvényre, ha visszatérsz a kiindulóponthoz, az igazság forrásához. Mivel Yang Zi tanítványa vagy, tőle akarod megszerezni a tudást, add neki át magad teljes mérték­ben, különben soha nem fogod megérteni a mestert.

Tanmese...

AJÁNDÉK GALAMBOK
Handanban az a szokás járta, hogy újév előtt galambokat fogtak és ajándékoztak a hercegnek. A galambok olyan örömet okoztak a herceg számára, hogy minden ajándékozót gazdagon meg­jutalmazott. Valaki egyszer megkérdezte a herceget, mi a magyarázata a szokásnak.
- Jólelkűségem jeléül újévkor szabadon engedem az összes galambot - felelte a herceg.
- Mivel alattvalóid tudják, hogy szabadon engeded a galambokat, igyekeznek minél többet elkapni - érvelt a kérdező. - És közben rengeteg galambot megölnek. Ha valóban nem akarsz kárt tenni a galambokban, helyesebben tennéd, ha alattvalóidnak megtiltanád, hogy megfogják őket. Ha csak azért fogatod meg a galambokat, hogy szabadon engedhesd őket, jólelkűséged nem hozhatja helyre a mérhetetlen kárt, amit okozol.
A herceg egyetértett vele.

Mondások...(15)

Míg egy ujjal mutogatsz valakire, másik négy ujjad magadra mutat.

Szómagyarázat...

Erőszakmentes kommunikáció: a legrosszabb indulatú kérdésre tudni a legjobb
indulatú választ.

Mondások...(14)

A pénz pénzt fiadzik, a tetű serkét.

Mondások...(13)

Szökellhet, mint antilop, a szamár szamár marad.

Mondások...(12)

A termeszvár teteje is földre dől egy nap.

Iskola...

Rossz iskola az, amelyben semmit sem szabad a gyerekeknek, ennél csak az a rosszabb, amelyben mindent szabad.

Mondások...(11)

Levághatod a fület, lyuka megmarad.

Mondások...(10)

Akit elkap az ár, a habba is kapaszkodik

Három gesztenye vagy négy...

Élt egy állatidomár Song tartományban, szép pénzt keresett a majmaival. Értette a majmokat, és a majmok is megértették őt. Rendszerint úgy intézte, hogy az otthoni étkezésekből mindig maradjon valami a majmai számára. Egyszer nem maradt otthon ennivaló, meg különben is elhatározta, csökkenti a majmok adagját, mert sokba kerül az élelmük. Tartott tőle, hogy a majmoknak nem tetszik a dolog, ezért így szólt hozzájuk:

- Ezentúl reggelenként mindegyikőtök kap három gesztenyét, esténként pedig négyet. Rendben van?

A majmok felugrálva juttatták kifejezésre elégedetlenségüket. Az idomár csillapító hangon folytatta:

- Na jó, akkor mit szóltok hozzá, ha reggelenként kaptok négyet, esténként meg hármat?

A majmok erre leültek, és teljesen megnyugodtak.

Gyanú...

Egy ember nem találta helyén a baltáját. Bizonyos volt benne, hogy a szomszéd fia lopta el. Leste, hogy jár-kel a legény: pontosan úgy lépkedett, mint egy tolvaj. Figyelte az arckifeje­zé­sét: éppolyan volt, mint egy tolvajé. Kihallgatta, amint beszélt: mintha egy tolvajt hallott volna. Egy szó, mint száz, a legény egész viselkedése arról árulkodott, hogy csakis ő lehetett a tolvaj.

Később a mi emberünk kiment ásni a kertjébe, és a kertben meglelte a baltát. Amikor pedig újra megnézte magának a szomszéd legény gesztusait, semmit sem talált már bennük, ami tolvajra emlékeztette volna