Mátyás király...33

Magyarország dicsérete.

Fenséges Herczegem, János! Bevégzem immár könyvecskémet, hogy zsenge korod a példák tulságos sokaságát meg ne unja. Hisz ha mindazt összegyüjteném, a mit atyád, Mátyás király, az én jelenlétemben cselekedett és mondott, egy egész nagy kötet telnék ki belőlük, ugy hogy talán nagysága miatt is huzódnál elolvasásától; igy tehát a sok közül csak néhányat szakítottam ki, még pedig azokat, a melyek a te ifju korodat a követésre buzditják s az erényre ösztönzik. Mert nem csak te, mint gyermek, hanem az egész világ követendő példákul fogja tartani azokat, a miket összeirtam, mert a komoly vígságban, vagy a vig komolyságban, a tréfával fűszerezett bölcseségben vagy a bölcseséggel elegyitett tréfában mindenki, még a barbár is, kedvét leli. Legyen tehát mindez tükör előtted, a mely utat mutasson neked, hogy ezen példák alapján gyakorlatot szerezve alkalmasnak tartsanak fontos közügyek intézésére. A fejedelmeknek derékség dolgában is felül kell mulniok alattvalóikat, mint a hogy méltóság dolgában felettük állanak, hogy senki se tartsa nyomasztónak uralkodásukat. Azt már régóta tudom, hogy Magyarország bővében van a derék uri embereknek. S hogy a püspökökről se feledkezzem meg teljesen: Orbán győri püspök, Mátyás király kincstartója, pompás udvartartása, nagyszerű berendezése és nagy és sokféle jövedelme révén olyan dusgazdag, hogy egy más országban holmi kisebb királylyal is versenyez gazdagság dolgában. Mit szóljak emberszeretetéről? Vendégnek, idegennek készen áll dúsan megrakott asztala, s mindig tudós és vitéz férfiak ülnek mellette. Számtalan nehéz elfoglaltsága következtében a lakomázás idején kivül rendesen nagyon is komolynak látszik, valójában azonban nem az; ha az ember beszélget vele, akkor látja, mily barátságos és jókedvű. Igazán csodálatos, hogy oly sok és annyiféle dolga mellett, mert az egész ország jövedelme beszedésének és kezelésének terhét ő viseli, mégis olvasni és vitatkozni is szokott, s több, különféle irányu tudományos könyvet alaposan ismer. Fényes lakomáin nap-nap után tudós férfiak szoktak megfordulni; egy alkalommal, - épen magam is jelen voltam, - egy kétséges, eléggé nehéz kérdésről kerül elő a szó. Egyik ezt, a másik azt állitotta, mire a püspök előhozatta szobájából könyveit és egy percz alatt megtalálta az illető kérdésről szóló döntő nyilatkozatot, a mit bizonyára nem tudott  volna megtenni, ha a könyveket alaposan nem ismerte volna. Vegyük még hozzá Mátyás királyhoz való csodálatos ragaszkodását, mert éjjel-nappal folyton azon töri a fejét, mint védheti s emelheti mindenben a király érdekeit. Mindenki jól tudja, mennyire hasznára van a király tekintélyének kincstartója jószivűsége, mert Magyarországon minden fizetés, mint valami forrásból, tőle ered, s ő a király méltóságát s becsületét érintő dolgokban semmi fáradságtól, még az éjjelezéstől sem vonakodik, még akkor sem, ha alapos okból az ellenkezőt tehetné. A királynak elég bő és gyakori ajándékait szintén Orbán fizeti ki, s az elszámolás gyors végrehajtásával és a kiutalványozás alkalmával mutatott nyájasságával még kedvesebbé teszi azoknak, a kik kapják. És ha látja, hogy a király valamely derék embert megjutalmaz, a magáéból is ad hozzá valamit, s igy ad rá példát, hogy az uraknak is kell követniök királyuk szokását.

De, hogy dolgunkra térjünk, ezt a könyvecskét, Fenséges Herczeg, neked ajánlottam, felülvizsgálatára és birálatára pedig Mátyás királyt kértem meg. Többet is fogok írni, ha látom, hogy ez az első megnyeri Mátyás király tetszését, a ki a tehetségeknek éleseszű birálója, továbbá a tiedet, a ki atyád szokásait s erényeit követni s az itt feljegyzett példaadásait éjjel-nappal emlékezetedben tartani tartozol, hogy nagy atyádhoz és a magyar trónra méltónak tartsanak. Már pedig egy ily kiváló nép uralkodójának lenni nagy dicsőség, mert a magyarok,  részben, mint Szent Jeromos tanusitja, velük született természetüknél fogva, részben országuk földrajzi fekvésénél fogva - mert tudniillik a pannonok szokásait is elsajátították, - eszesek ésbátrak, miként a bölcsek tanusága mutatja, mert Tibullus költő igy ir: “Tanu rá az álnok pannon,” mert a pannonoknak, mint a rómaiak ellenségeinek eszességét álnokságnak nevezi; Statius pedig az erdőkről szóló fejezetében ezt mondja: “a kemény pannon és a repülő nyila miatt rettenetes Armenia.” Tudjuk pedig, hogy a pannon ép oly eszes és kemény nép, mint a magyar; mert a magyar Pannoniát lakja, és egyetlen ép eszű ember sem tagadhatja, hogy igen derék és kiváló nemzet.  

Forrás: Galeotto Marzio könyve Mátyás királyról