JEAN LEMAIRE DE BELGES francia író 1511-ben írja
"Magyarország a kereszténység védőbástyája."
ROBERT JOHNSON angol 1616-ban
"Ez az egy királyság többet tett az ottomán ambíciók csökkentésére és az ottomán szerencse megakasztására, mint a többi összes keresztény államok együttvéve."
MONTAGU MÁRIA, (Wortley angol követ felesége) írta 1717-ben
"A magyar hölgyek sokkal szebbek, mint az ausztriaiak, s az összes bécsi szépségek Magyarországból kerültek ki".
MILTON (1608-1674), az Elveszett Paradicsom szerzője
"Büszke vagyok arra, hogy Magyarország és Anglia között kulturális kapcsolat áll fenn."
SAVOYAI JENŐ (Eugene de Savoie-Carignan) herceg (1663-1736) francia
születésű osztrák hadvezér és államférfi, a magyarokról
"Ha győznek, az a mi győzelmünk Európáé -, ha vesztenek, az az ő szerencsétlenségük."
MONTESQIEU (1648-1755)
"A magyar híres szabadságszeretetéről, nemes és nagylelkű jelleméről, hősi bátorságáról. Vendégszeretetének legendás híre van."
CHARLES MAURICE TALLEYRAND-PÉRIGORD gróf (1754-1838) francia államférfi,
diplomata mondta Napóleonnak
"Felség! Régi szokásuk a magyaroknak, hogy felnéznek nagyjaikra és büszkék múltjukra. Vedd el e nép múltját, és azt teszel velük, amit akarsz."
NAPOLÉON BONAPARTE /Napoleone di Buonaparte/ (1769-1821) hadvezér,
politikus, francia császár olasz nemesi családból származó, korzikai születésű francia 1809-ben írta hozzánk magyarokhoz intézett kiáltványában a győri csata előtt
"Dicső származástok régiségével méltán büszkélkedhettek..."
JULES MICHELET (1798-1874)
"A magyar nemzet a hősiesség, a lelki nagyság és a méltóság arisztokráciája. Mikor fogjuk adósságunkat ez áldott nemzet iránt leróni, mely a Nyugatot megmentette? Vajha a francia történetírás leróhatná már egyszer hálájának adóját a magyarsággal, a nemzetek hősével szemben. E nemzet hősi példájával felemel és megnemesít minket. A magyar hősiesség magas erkölcs megnyilatkozása."
EDUARD SAYOUS (1842-1898)
"A nyugati nemzeteknek hálával kell elismerniük azokat a szolgáltatásokat, amelyeket Magyarország tett a civilizációnak, először, amikor testével vetett gátat a barbarizmusnak, majd midőn tántoríthatatlan bátorsággal ragaszkodott szabadságához."
G. HERRING angol, 1838-ban kiadott útirajzában írja
"Magyarország gátja volt a török terjeszkedésnek, bölcsője az alkotmányos szabadságnak és a vallási türelemnek."
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése