Bölcsességek...

Tudás és nemes szándék. Ez a kettő hozza meg a sikert. A rosszakarattal párosuló észbeli tehetség mindig torz és visszataszító. A gonosz szándék minden tökély mérge, s ha tudás támogatja, csak furfangosabban ártalmas. Boldogtalan az a kiválóság, mely alantas célokat szolgál. Okosság nélkül kétszeres dőreség a tudomány.

Bölcsességek....

Minden a netovábbig fejlődött már, s az ember is a végsőkig tökéletesedett. Hét ókori bölcsből nem telnék ma ki egy, s egyetlen ember több figyelmet érdemel napjainkban, mint valaha egy egész nép.

Baltasar Gracián: Bölcsességek kézikönyve

Életbölcsességek...

Cselekedjünk mindig úgy, mintha látnának. A belátó ember tudja, hogy látják, vagy látni fogják. Tudja, hogy a falnak füle van, és a rossz, amit teszünk, kikerül a szabadba. Ha egyedül van is, úgy cselekszik, mintha az egész világ szeme előtt állna, mert tudja, hogy minden ki fog tudódni. Ezért már most tanúknak érzi azokat, akiket értesülésük később úgyis azokká fog tenni. Aki azt óhajtja, hogy mindenki lássa, nem fél attól, hogy a többi ház lakói meg­figyelhetik házában.

Baltasar Gracián: Bölcsességek kézikönyve

Életbölcsességek...

Tények és mikéntjük. Nem elég a lényeg, a körülmények is fontosak. A rossz mód, ahogyan valamit teszünk, mindent elront, még a jogost és igazat is. A jó viszont mindent pótol, megaranyozza a nemet, megédesíti a valót, még az öregséget is megfiatalítja. Nagy úr a miként, és a hogyan szíveket oroz. A szép magatartás az élet dísze; a tetszetős fogalmazás pompásan átsegít a dolgokon.

Baltasar Gracián: Bölcsességek kézikönyve

Életbölcsességek...

Éhesen álljunk fel. Még a nektárpoharat is el kell venni ajkunkról. A vágy az igazi értékmérő. Jó ízlésre valló számítás, ha még testi szomjúságunkat sem elégítjük ki teljesen, csak enyhítjük. A jó, ha kevés, kétszeresen jó. Nagy apály az, aminek neve: másodszor. A kelle­mes­sel jóllakni veszélyes, mert a legtartósabb kiválóságot is kiteszi a csömör megvetésének. A siker egyetlen szabálya: az étvágyat a szándékosan meghagyott éhség ingerével kell elcsípni. Ha már meg kell botránkoztatnunk, inkább a vágy türelmetlenségével tegyük, mint az élvezet szertelenségével. A nehezen elért boldogság kétszer olyan édes.

Baltasar Grisián: Az életbölcsesség kézikönyve